Sok szeretettel köszöntelek az oldalon!

Irán (perzsául ایران) közel-keleti ország, mely Délnyugat-Ázsiában található. Szomszédai északon Azerbajdzsán, Örményország, Türkmenisztán, keleten Afganisztán és Pakisztán, nyugaton pedig Irak és Törökország. Noha az országot a helyiek már legalább az Akhaimenida-időszak óta Iránként is ismerik, nyugaton 1935-ig csak Perzsiaként ismerték. 1959-ben Mohammed Reza Pahlavi sah bejelentette, hogy mindkét megnevezés használható. A Khomeini ajatollah vezette 1979-es forradalmat követően az országot átnevezték Iráni Iszlám Köztársasággá (جمهوری اسلامی ایران), mellyel Irán államformája teokratikus (iszlám) köztársasággá alakult. Az Irán szó jelentése: „Az árják földje.”

Irán vagy Perzsia népe országát egykor Arianámnak vagy Eránsahrnak hívta (a szászánida időszak óta). Az Arianám az Irán szó ősi formája és voltaképpen az árja szó többes száma, melynek így jelentése: „Az árják (földje)”. A Perzsia kifejezést az európai országok használták az ország jelölésére a Perzsa Birodalom akhaimenida dinasztiája óta, a Kr. e. 6. századtól. (ld. Irán/Perzsia megnevezési ellentmondásai).

Területének központi részét sivatagos, illetve sztyepp-borította, mocsarakkal, sós tavakkal tarkított felföld teszi ki, amelyhez északon a Kaszpi-tenger partján húzódó Alborz, délnyugaton pedig a Zagrosz-hegység láncai kapcsolódnak.

Az eurázsiai hegységrendszer láncai (Zagrosz, Alborz és más hegységek) veszik körbe az iráni fennsíkot. A fennsík medencéi keleten sivatagosak, részben sós tavak töltik ki a medencéket. Nyugatabbra több az eső, a medencékben sztyepp alakult ki. Legmagasabb pont: Damávand, 5771 m. Teherán közelében az Alborz Irán legcsapadékosabb vidéke. Itt az "iráni dzsungelnek" nevezett mérsékelt égövi nedves erdő nő.

Nagyobb síkságok az iráni fennsík és peremhegységein kívül találhatók, északon a Kaszpi-tenger mellett, délen pedig a Perzsa- és az Ománi-öböl partvidékén.

Általánosságban elmondható, hogy Irán éghajlata mérsékelt égövi és nagyon száraz. Legszárazabbak a magashegyi medencék, ahová a nedvességet hozó szél már nem jut el. A csapadék valamivel több nyugaton, ezért a lakosság is a nyugaton tömörül.

Az ország északi peremén, a Kaszpi-tenger síkságán a hőmérséklet néha fagypont alá esik. Eső egész évben eshet. A nyári meleg ritkán haladja meg a 29 °C-t. A síkság keleti részén az évi csapadékmennyiség 680 mm, a nyugati részén meghaladja az 1000 mm-t. Nyugaton a Zagrosz medencéiben alacsonyabb a hőmérséklet, télen délben is fagypont alatt marad, sok a hó. Az ország keleti és középső részének medencéi szárazak, a csapadék 200 mm alatt marad, helyenként valódi sivatag alakult ki. A nyári meleg meghaladja a 38 °C-t. Dél-Iránban a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl parti síkságain enyhe a tél, a nyár nagyon forró és párás. Az évi csapadékmennyiség 135–355 mm.